|
|
A könyv egy kötetben tartalmazza Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus (1873-1933) levelezését Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal. Ferenczi leveleinek mindkét címzettje a korai pszichoanalitikus mozgalom fontos alakjai közé tartozott. Ernest Jones brit orvos (1879-1958) Ferenczivel együtt Freud egyik legkorábbi híve és szövetségese, a mozgalom egyik legbefolyásosabb figurája volt. Georg Groddeck német orvos (1866-1934) nem tartozott a mozgalom belső magjához, ám a szakmai körökön túli nagy hírnévre tett szert könyveivel, népszerűsítő előadásaival, amelyekben a testi betegségek lelki eredetéről szóló tanítását hirdette.
Tovább...
|
 |
A kötet tanulmányai a pszichoanalitikus mozgalom budapesti iskolájának történetét és hatását, az iskola hálózatának változó, nyíltabb vagy rejtettebb megjelenési módjait, a módosulások, átalakulások és transzmissziók csatornáit, a kulturális és irodalmi recepció folyamatait járják körül. Az új kutatásokon alapuló elemző, rekonstruáló elméleti és történeti tanulmányok szerzőinek többsége a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskolája elméleti pszichoanalízis programjának oktatói és hallgatói közül kerül ki.
Tovább... |
|
A német kiadás alapján hat félkötetben megjelent Freud-Ferenczi levelezés fontos tudomány- és művelődéstörténeti forráskiadvány. A levelek a pszichoanalízis mint eszme, mint terápiás gyakorlat és mint mozgalom történetének elsőrendű forrását képezik, és megismerhetjük belőle a levelezőpartnerek személyes életének, gondolkodásának lényeges, de eddig kevéssé ismert mozzanatait is. Ugyanakkor a levelezés számos érdekes és fontos adalékkal szolgál a XIX. és XX. század bécsi és budapesti kultúrájának, tudományának, szellemi életének feltárásához...
Tovább... |
 |
Freud nem sokkal Ferenczi halála előtt így definiálta kapcsolatukat: "bensőséges élet-, érzelem- és érdekközösség". A leveleket olvasva két rendkívüli férfiú egészen különleges barátságának története bontakozik ki. Döbbenetes erővel hatja át e leveleket az elszántság, a missziós tudat, az a hit, hogy mindketten olyan igazság birtokában vannak, amelyet egy ellenséges külvilággal dacolva is terjeszteni és intézményesíteni kell. A levelezés fő témája maga a pszichoanalízis mint elmélet és mint gyakorlat. Freud és Ferenczi e levelekben állandó dialógust folytat egymással a lélekelemzés alapkérdéseiről...
Tovább... |
|
A levelezés első kötetének második része az 1912 elejétől a szarajevói merénylet napjáig, 1914. június 28-ig írott leveleket tartalmazza. Ez az időszak mindkettejük számára igen termékeny volt. A levelezésben nyomon követhetjük Freud alapvető pszichoanalízis-technikai és metapszichológiai írásainak, valamint egyik elméleti főművének, a "Totem és tabu"-nak a megszületését. Freud elsősorban Ferenczivel vitatta meg alakuló elképzeléseit, és budapesti hívének megjegyzései, kommentárjai, kritikai észrevételei az elkészült műveken is nyomot hagytak...
Tovább...
|
|
A levelezés második kötetének első része az 1914 júliusától 1916 végéig tartó időszak levéltermését tartalmazza. Ez az az időszak, amikor a történelem drasztikusan beleszólt a levelezőpartnerek életébe. Freud katonafiaiért aggódik, Ferenczi pedig katonaorvosként vonul be a pápai honvéd huszárezredhez. A világháború bizonytalanná tette a pszichoanalízis jövőjét, beszűkültek a nemzetközi kapcsolatok, szünetelnek a kongresszusok. A pszichoanalízisről szóló dialógus azonban nem szűnik meg Freud és Ferenczi között; éppen ellenkezőleg, a világháború időszakában ...
Tovább...
|
|
A levelezés második kötetének második félkötete az 1917 januárja és 1919 decembere közötti leveleket tartalmazza. 1917 és 1919 között világtörténelmi fordulatok zajlanak le: az orosz forradalmak, a tengelyhatalmak veresége, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás és a bécsi forradalom, a Tanácsköztársaság kikiáltása és 133 napja, majd az ellenforradalom és a fehérterror. A levelezésből megismerjük, miként élte meg Freud és Ferenczi ezeket a sorsfordító eseményeket. ...
Tovább...
|
 |
A levelezés harmadik, egyben utolsó kötetének első félkötete az 1920 januárja és az 1924 decembere közötti leveleket tartalmazza. A levelek, mint a korábban megjelent kötetekben is, hű képet adnak mindennapjaikról, személyes életkörülményeik alakulásáról éppúgy, mint gondolataik fejlődéséről és a pszichoanalitikus mozgalom helyzetéről. Ez az időszak mind Freud, mind Ferenczi számára súlyos veszteségeket jelent. Mindkettőjüket fájdalmasan érintette régi világuk, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és az ezután következő politikai, társadalmi, gazdasági krízis. ...
Tovább...
|
 |
A Freud-Ferenczi levelezés utolsó félkötete az 1925-től Ferenczi haláláig, 1933-ig írott leveleket foglalja magába. Ebben az időszakban születnek Ferenczi fontos pszichoanalízis-elméleti és -technikai írásai, amelyek már a maguk idejében is heves vitákat váltottak ki, így többek között a "Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között" című tanulmány. Freud ebben a periódusban elsősorban a pszichoanalitikus elmélet újrafogalmazásával, a női szexualitás problémáival, valamint történeti, vallási és kultúrakritikai témákkal foglalkozik...
Tovább... |
 |
A multimédiás DVD-ROM az I. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián (Pécs, 2006) elhangzott előadások, műhely-beszélgetések és kerekasztal-beszélgetések szerkesztett anyagát adja közre. Széleskörű betekintést nyújt a napjainkban is meghatározó jelentőségű pszichoanalitikus filmkritika eredményeibe, a pszichoanalitikus filmelmélet módszertani lehetőségeibe, továbbá a pszichoanalízisnek a kultúrában és a művészetben meglévő alkalmazási területeibe.
Tovább... |
 |
Erving Goffman a chicagói központú szimbolikus interakcionista iskola meghatározó alakja. Az én bemutatása a mindennapi életben a szerző egyik legjelentősebb műve, amely a hétköznapi interakciók szereplőjeként megjelenő, illetve megjelenített én jelenségvilágának feltérképezésére vállalkozik. Goffman fenomenológiai ihletettségű szellemének köszönhetően elemzései sűrűn találkoznak saját hétköznapi tapasztalatainkkal. A dramaturgiai hasonlat kifejtése azonban jól érzékelhetővé tesz egy sor olyan ismerős jelenséget, amely korábban éppen magától értetődősége okán nagyon is nehezen megragadhatónak tűnt számunkra.
Tovább... |
 |
A pszichoanalízis történetében mindig nagy jelentősége volt a terápia módszereivel, technikájával kapcsolatos vitáknak és nézeteltéréseknek. A lélekelemzés két nagy alakja, Sigmund Freud és Ferenczi Sándor is főként a technikával kapcsolatos viátk miatt távolodott el egymástól. André Haynal újabban feltárt dokumentumok alapján rekonstruálja a Freud-Ferenczi viszony ellentmondásait, és ezek jelentőségét a pszichoanalízis módszerei és elmélete szempontjából. Részletesen bemutatja a Budapesten, majd Londonban működő Bálint Mihály életművét, aki
Tovább... |
|